2017. augusztus 24., csütörtök

Ritka "szuperkatona" hangyákat neveltek egy Kanadai laboratóriumban

A felfedezés segít megérteni számunkra az evolúciós folyamatokat. 
Kanadai kutatók felfedezték hogyan alakulnak ki egy bizonyos hangyafajtánál (Pheidole) a "szuperkatonának" nevezett nagy, hosszúkás fejjel és hatalmas, félelmetes csáprágókkal rendelkező egyedek.


A felfedezés igazán jelentőségteljes, ugyanis rámutat arra, hogy vannak olyan rejtett genetikai lehetőségek, melyek bár nagyon hosszú ideig el voltak zárva, a környezet bizonyos változásai újra előidézhetik megjelenésüket - mondta Ehab Abouheif, a McGill Egyetem biológia professzora, akinek felfedezését a Science folyóiratban publikálták.

A kutatók  szerint ezek az ősi fejlődési eszközök - fontos utat jelenthetnek az élőlények számára, hogy új fizikai jellemzőket fejleszthessenek.


"Madarak fogakkal, kígyók ujjakkal, és emberek majom-szerű hajjal - ezek ősi jellemvonások, melyek rendszeresen felbukkannak a természetben..." - mondja Abouheif - "...de a hosszú idők során evolúciós elméleteinkben ezekről az ősi jellemvonásokról úgy gondoltuk, hogy nem vezetnek sehová... Így tehát korábban az evolúció nem túl nagyra becsült hibáiként tekintettünk rájuk" 


fotó: Alex Wild/alexanderwild.com
A hangyáknál a szuperkatonák tipikus biológiai anomáliák, melyek ritkán jelennek meg a természetben, és csakis meghatározott földrajzi régiókban. A McGill kutatói először egy váratlan helyen fedeztek fel ilyen szuperkatonákat, majd később már ők maguk is létrehozták őket hormonmanipulációval. 
A Pheidole (nagy-fejű) hangya kolóniái milliónyi egyedből állnak, köztük minor dolgozókból és katonákból. Az általuk elfogyasztott élelemtől függően, meghatározott hormonok idézik elő a hangya lárvákban, hogy azok inkább katonákká vagy minor dolgozókká fejlődjenek. 
Később megjelennek a bolyban a szuperkatonák, melyek elzárják a fészek bejáratát az extra-nagy fejükkel, és megküzdenek a betolakodó hangyákkal és egyéb rovarokkal, amíg a többi katona a segítségükre nem siet, és együtt vissza nem verik a támadást.
Abouheif és a csapata váratlanul bukkant rá a Pheidole fajok szuperkatonáira Long Island-on, ahol ezek a szuperkatonák általában nem fordulnak elő. Ezt követően mesterségesen is elő tudták idézni a szuperkatonákat laboratóriumukban; úgy, hogy bekenték a lárvákat egy fiatalkori hormonnal, beindítva ezzel azt a természetes folyamatot amely ilyen szuperkatonákat hoz létre.  
"Amire rámutatunk a kutatással, hogy a természetes hatások nagyon fontosak az evolúció szempontjából, ugyanis elősegítik az újfajta egyedek fejlődését. Minden esetben, amikor az addig közönséges fajokon adott behatások bekövetkeznek, ezek a genetikai lehetőségek előidézhetik az új jellemzőkkel bíró fajok megjelenését - annak ellenére, hogy ezek a jellemzők korábban akár 30-65 millió évig el voltak zárva a génjeikben" 
forrás: http://www.cbc.ca/news/technology/rare-supersoldier-ants-created-in-canadian-lab-1.1278109fordította: Hangyász.

2017. augusztus 19., szombat

Egy kolónia története - Diacamma rugosum


Témanyitás
Sziasztok!

Lassan több mint egy éve tartok ezekből a gyönyörű hangyákból egy bolyt. Tetszett benne, hogy elég nagy testű, aktív faj, de legfőképp a tandem futásuk, mint sajátosság volt érdekes számomra.

Úgy terveztem, hogy egy nagyobb akváriumba rakom őket. Az akvárium alját pár centi gipszel öntöttem ki és rá egy vékony réteg tőzeget szórtam. A fészket y-tongból csináltam, de nem fektettem le a földre, hanem szilóval pár helyen megpöttyözve az akvárium szélére ragasztottam (nem volt okos döntés Rolling Eyes). Külön nem párásítottam a fészket hanem az egész akváriumban 100% párát csináltam.

Két hétre rá meg is érkeztek a hangyák az antshungary.com-ról. Úgy 45-en lehettek kb és nagyon jól viselték az utat! Első pár napban pusztult el pár darab csak. Kissé nehezen költöztek át a farmba, de hamar elkezdték átrendezni a fészket, és az összes lehetséges rést betömték. 

Látványos volt mikor 2-3 2fős csapatokban, tandemben futottak táplálékot keresni. Nem sok idő kellett hogy az első peték megjelenjenek. Érdekes volt hogy nem a földön tartották, hanem a dolgozok a rágóik között (valószínű, hogy ez is egy jel volt). Hamar több tucat petéjük lett, és elég sok idő telt el de valahogy nem lettek lárvák. Aztán nagy nehezen mégiscsak lett 3 lárva. Szépen növekedtek. Be is bábozódtak, de 3-ból kettőt még idő előtt kibontottak. A harmadik sosem kelt ki, kidobták a szemétdombra. :(

Innen kezdődött a vesszőfutás. Azt hittem azért lettek kibontva a bábok mert magas nekik a pára. Akkor 100%-ról visszavettem a párát 75% körülre, de semmi nem változott a viselkedésükben. Ugyanúgy csinálták a dolgukat. Peték száma csak nőt, de lárvák sehol. Próbaként beraktam nekik sarat egy kis edénybe (csak úgy random jött az ötlet). Kis golyót formáltak belőle és elkezdték behordani a fészekbe, de nem a résekhez vitték tömíteni. Ekkor esett le hogy most meg kevés a pára a fészekben Crying or Very sad . Akkor gondoltam elkezdem locsolni a fészküket. Valamennyire működött is a dolog, mert ahol átázott az y-tong oda pakolták a petéket. 

Minden egyes próbálkozást 1-1,5 hónap megfigyelés követte. Így elég lassan ment a probléma megoldása. Fészek locsolós próbálkozás után sem keltek a tojások. Elkeseredésemben arra jutottam, hogy átrakom őket egy 15x14x12cm-es plexi farmba amiben, van szivacsos párásítás. Hát pár napra rá már a lárvák is megjelentek! 35 fős lehetett a boly ekkor, és nagyon beindult a fiasítás. Olyan sok volt a lárva és báb hogy egy-egy lárva mikor készülődött bábbá alakulni, hozzá szőtték a már meglévő bábokat. A dolgozok megpróbálták szétválasztani őket. Érdekes ilyenkor nem a bábokat vitték arrébb hanem a lárvákat. Rohamosan el kezdett nőni a boly!! :)


Aztán megjelent 2 hím, akik hímekhez képest nem is voltak olyan csenevészek. Szép aranysárgák voltak. Hatalmas csápokkal és nagy szemekkel. Nagyon könnyedén repültek, viszont elég hangosan. Összesen 8 an voltak, és nem sokáig éltek, mindössze két hétig. Ekkorra 3 hónap alatt majdnem megtriplázódott a boly létszáma, úgy 85-en lehettek. Az első két hím halála utána elkezdtek hullani a dolgozok is Crying or Very sad . Nem nagyon érdekelt eleinte a dolog. Erős és gyarapodó volt a boly, ezért gondoltam az öreg hangyáknak lejárt az idejük. Első héten 3-4 halott hangyát találtam, majd az egyik etetés alkalmával láttam egy hangyát vonaglani a kifutóban. Dülöngélt jobba-balra mintha pár lábát nem tudná használni és a földet rágta. Következő napokban napi 3-4 hangya halt meg így. Ezek nem hímek voltak, mert azok már rég eldőltek. Elkezdtem a fészket figyelni de semmi szokatlan nem volt első pillantásra.


Aztán később arra lettem figyelmes, hogy ahol a bábok voltak abban a kamrában 1-2 helyen nagyobb tömörödés van. Úgy gondoltam hogy az új dolgozókat tisztogatják. Hát nem így volt... Evil or Very Mad Elég kemény harc ment. Egymást rágták szúrták. Amik a kifutóban dögledeztek azok mind vesztesek voltak Mad . Teljesen széthullott a boly... A rengeteg lárva éhen halt, a peték lassan eltűntek. Valószínűleg megették őket mert a szemétben nem voltak. Ha adtam nekik kaját a dolgozok nem vitték be a fészekbe, és ették meg együtt, mint korábban, hanem kint ettek belőle és ott hagyták.

Körülbelül két hétig tartott a harc. A boly 2/3 oda lett a teljes fiasítással. Sok volt a rokkant hangya, amiknek pár lábuk hiányzott, vagy nem mozgott. Biztosan nem tudom mi történhetett. De a háború oka mindenképpen a hímekkel kapcsolatos lehetett. Lehet hogy időközben elpusztult a gamergate? De nem hiszem mert nem láttam halott hangyát a háború előtt.Vagy a frissen kelt dolgozóknak sikerült párzaniuk valamelyik hímmel? Ezért kezdődött a hatalmi harc? De akkor miért nem csak 1-2 két hangya halt meg 40+ helyett? 

Szerencsére vége lett a harcnak és maradtak ép hangyák. Pedig nem hittem volna, hogy fenn marad a kolónia. Azóta ismét beindult a fiasítás. Lassan már az első dolgozok kelnek. Most azon munkálkodom hogy ismét nagy akváriumba kerüljenek ahol szép nagy bollyá fejlődhetnek, Sajnos a jelenlegi farm kicsi ehhez. De addig is várok még vele kicsit, hogy megerősödhessen a boly.


                                                                                                                                               K.József

2017. augusztus 1., kedd

Újabb félelmetes boly van születőben!

Camponotus ligniperda bolyunk a nyári időszakra sajnos megállt a növésben, ezért gondoltuk nem árt nekik egy kis rásegítés. A nyári nagy melegekben az egész kolónia pihengetett a fészekben, feküdtek, nem mozdultak, és úgy tűnt, a peték sem igazán fejlődnek.

Ez csak azért aggasztott, mert ez a kolónia már második éves, első évben 4 dolgozót nevelt ki, és ebben a félévben is csak tízen-valahány dolgozóig tudtak eljutni. 

Szóval felkerekedtünk, és ellátogattunk ennek a csodálatos fajnak a csodálatos élőhelyére, több, mint 400 méter magasságba. 

Túránk sikerrel járt, találtunk egy hatalmas bolyt, melyből sikerült zsákmányolnunk néhány ligniperda bábot (természetesen vigyázva az élőhelyükre, és ügyelve arra, hogy a vadon élő bolynak is elegendő utód maradhasson!). 

A bábokat adoptáltuk, és már másnap megjelentek az első újszülött dolgozók. A kolónia egyedszáma 1 napon belül 17-ről 24-re ugrott, és ez az elvárások szerint tovább fog növekedni. Az utolsó képen láthattok két világos-vörös színű újszülött media dolgozót. Várakozásaink szerint majorok is hamarosan kelnek majd szép számmal.

Az addig lusta dolgozók a brood-boost hatására azonnal munkához láttak, és igyekeztek becipelni az ajándékunkat a bolyba. Kezdetben szinte teljesen befalazták magukat. :)

Remélhetőleg a népesség-robbanás után a boly a több dolgozó miatt több élelemhez is juthat majd, és így képes lesz fenntartani, és növelni az új dolgozószámot. 

A Camponotus ligniperda egy igen kedvelt faj, ezért is nevelünk belőle kolóniát. Ezzel a családdal szeptemberi kiállításokon találkozhattok majd.

Hangyász.